Darabok : A falu rossza (Nyíregyháza) |
A falu rossza (Nyíregyháza)
2006.01.02. 20:49
Tiszta szappanopera, mindenki mást szeret... De a végén teljes lesz a boldogság...
TÓTH EDEA FALU ROSSZAfolk musical Szövegkönyv: Bognár Róbert – Schlanger András Zene: Kiss Ferenc Dalszöveg: Lator László 1999. szeptember 18.
GÖNDÖR SÁNDOR |
|
|
, KASZÁS ATTILA |
, MEGYERI ZOLTÁN |
, MEZEI ZOLTÁN |
FELEDY GÁSPÁR |
|
|
|
|
, SAFRANEK KÁROLY |
| Valamint: a falu népe, lakodalmi vendégek, cigányok, gyerekek Közreműködik: a NYÍRSÉG TÁNCEGYÜTTES
|
Díszlet-jelmez: ZEKE EDIT |
Koreográfus: FOLTIN JOLÁN |
Koreográfus asszisztens: BABOS KÁROLY, DEMARCSEK GYÖRGY |
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA |
Rendező: SCHLANGER ANDRÁS |
A darab:
Sándor, a falu rossza Tercsit szereti, de hiába, mert azt Lajoshoz húzza a szíve. Ám, a Lajos húga, Boriska, igen odavan Sándorért, de nem csak ő, hanem a Finum Rózsi is (aki kétes erkölcsű nő). Sándor nagyon odavan, kis híján a Tercsi is odalesz (pisztoly által), de szerencsére csak vaklárma. Sándor egy évre azért hűsöl. Boriska meg addig felnő (nővé!), egy mellékes ügy (lop a bakter) kapcsán tanúzik, rápirítanak (a Bíró apuka), mire elmondja szerelmét, s némi vízi bonyodalom után Sándoré lesz (végre valahára). Boldogság teljes.
Az előadás:
...Az egész előadás elszánt igyekezetében, amellyel egyszerre akarja megmutatni a szerelmi szomorújátékot és a komédiai vonásokat, amellyel egyszerre szeretne hiteles népszínmű lenni, és maira hangolt, zenés darab, van valami kínos erőltetettség. A rendezés a darabbéli hiányokat: az igazi szomorúságot és a valódi humort a lázas színpadi sürgés-forgással pótolná. A hol dalra fakadó, hol táncra perdülő színészek pedig valódi helyzetek híján elfoglalják magukat a mozgás és az éneklés adta lehetőségekkel. Nem jut itt idő vagy lehetőség különösebb emberábrázolásra, persze Tóth Ede darabja sem adott erre módot. Életteli, már-már emberszabású figurát csak Kaszás Attila hoz a sírva vigadó Göndör Sándor szerepében. A lányok – Gerle Andrea és Szabó Márta – igencsak haloványak. Élettelibb Gábos Katalin Súlyokné és Horváth Margit Finum Rózsi alakjában. Ha Safranek Károly nem harapná el a szavakat, tán hitelesebb lenne bírójának gondolkodása. Gados Béla Csáky Pistaként megpróbál jellegzetes falusi embert formálni.
Magyar Nemzet, 1999. VII. 5. – Róna Katalin
|
|