Darabok : Az ifjúság édes madara (Nyíregyháza) |
Az ifjúság édes madara (Nyíregyháza)
2006.01.02. 21:17
Az ifjúság édes madara századunk közepének Amerikájában játszódik dermesztő képet festve korról...
1999. január 8. TEENESSEE WILLIAMSAZ IFJÚSÁG ÉDES MADARAszínmű két részben Szabó Tünde jutalomjátéka
CHANCE WAYNE |
|
SZALMA TAMÁS |
|
|
|
TOM JUNIOR |
|
MEGYERI ZOLTÁN |
|
|
|
| valamint: Virág Kriszta, Kameniczky László
|
Díszlet: BERZSENYI KRISZTA m.v. |
Jelmez: FÖLDI ANDREA m.v. |
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA |
Rendező: BAL JÓZSEF |
A darab:
Az ifjúság édes madara századunk közepének Amerikájában játszódik dermesztő képet festve korról, közerkölcsről, a fosszilis tradíciók abszurditásáról csakúgy, mint a család szerepéről és téves szerepvállalásáról; de leginkább hitvallás ez a darab legfőbb dramaturgiai szervező eleméről: a művészetről. Hősei kisemberek és helyi hatalmasságok, művészek és kisstílű bűnözők, megannyi szuverén individuum, akik mégis a görög drámák sorsszerűsége szerint mozognak egy rajtuk rég túlnőtt, és számukra teljességgel idegen világban.
Az előadás:
Tennessee Williams neve jól cseng a nyíregyházi színházlátogató fülében. A lassan két éve bemutatott A vágy villamosa című darabja a társulat eddigi történetének egyik legnagyobb sikere, csaknem mindent elért, amit napjainkban a magyar színházi életben el lehet. Talán ez is befolyásolta a választást, amikor Szabó Tünde jutalomjátékaként az amerikai drámaíró negyven esztendővel ezelőtt született darabját, Az ifjúság édes madara címűt tűzték műsorra. A Krúdy Kamaraszínpadnak sajátos az atmoszférája. Ebben a sűrített légkörben lehetetlen az őszintétlenség, itt kötelező a fegyelmezett szembenézés. Így történt ez most is. Az ifjúság édes madara két megbicsaklott emberi sors stációit mutatja, a küzdelmet, amelyet önmaguk újraépítéséért vívnak. Ebből következően a két felvonás, amely között a szünet inkább kényszerűség, mint logikus és szükségszerű cezúra, nem szervesül igazán. Az első főhőse Alexandra del Lago (Szabó Tünde), a középkorú színésznő, akinek az a legfőbb gondja: vajon miképpen lehet megbirkózni a megkopott népszerűséggel, s azzal a gondolattal, hogy a “művészetből nincs hova visszavonulni”. Lehet-e szembenézni az öregséggel és a perifériára kerüléssel? A második felvonás inkább Chance Wayne (Szalma Tamás) küzdelmét elemzi, aki szeretne bekerülni a színház, a film világába, hogy megmutassa: valóban tehetséges, tartalmas lehet az élete, s ez lehetőséget nyújt számára lelkiismeret-furdalásának megszüntetésére: feleségül veheti fiatalkora szerelmesét, Heavenly Finlay-t (Szabó Márta). A tapsrendben Szabó Tünde és Szalma Tamás egymás kezét fogva köszönik meg a tapsokat, ezzel is jelezve, hogy kettejük sorsa mégiscsak sok ponton érintkezik. Az előadás, sötét színezete ellenére, katartikus élményt nyújtott. Szabó Tünde alakítása, mondatai olykor hátborzongató módon találkoztak a személyes élettel; kitűnőek voltak gyors hangulatváltásai, egy-egy gesztusában benne volt Alexandra del Lago egész múltja, a művészi gyengesége és hiúsága csakúgy, mint szerelemvágyó kiszolgáltatottsága. Szalma Tamás kitűnően alakította a művészi karrierjéért mindenre képes fiatalembert, akit erkölcstelen magatartásáért nem lehetett mindig megróni, mert Szalma képes volt azt is megmutatni, hogy ebben az emberben nincs elegendő erő a jóságra. Jó volt újra a nyíregyházi színpadon látni Simor Ottót, aki a polgármester hatalomvágyó, erkölcsi gátlásoktól mentes alakját formálta meg. Szabó Márta a fiatalkori szerelem áldozatát alakította minden jelenetben rendkívül szuggesztíven. Perjési Hilda hitelesen formálta meg a megvásárolható Lucy-t. A többi szerepben is csupa kitűnő alakítást láthattunk: tetszett Megyeri Zoltán erőtől duzzadó, indulatos játéka, Petneházy Attila olykor cinikus gesztusai, Avass Attila fanyar iróniája, Csorba Ilona meleg asszonyisága, Mészáros Árpád, Róbert Gábor dinamizmusa Bal Józsefnek ez az első rendezése a nyíregyházi színházban. Nem lehet oka panaszra, mert sikeres előadást hozott létre. Nagy István Attila - Kelet-Magyarország |
|