Hókirálynő (Nyíregyháza)
2006.01.03. 11:06
Egy szegényes padlásszobában él Kej és Gerda, nagymamájukkal együtt...
1995. február 17. JEVGENYÍJ SVARCHÓKIRÁLYNŐzenés mesejáték 2 részben Átdolgozta: Romhányi József
HÓKIRÁLYNŐ |
|
ERDŐS BORCSA E. K. |
|
|
|
IX. KELEMEN |
|
FELHŐFI KISS LÁSZLÓ |
|
|
|
KLAUSZ HERCEG |
|
KONTHA NELLI E. K. |
|
|
|
RABLÓLÁNY |
|
SZIRBIK BERNADETT |
|
|
|
KÁROLY, A HOLLÓ FIÚ |
|
PÁSZTOR ZOLTÁN |
|
|
|
KLÁRA, A HOLLÓLÁNY |
|
JÁRÓ ZSUZSA |
|
|
|
|
|
Díszlet-jelmez: T. J. V. I. STÚDIÓ |
Segédrendező: KÓKAI MÁRIA |
Rendező: VEREBES ISTVÁN |
A darab:
Egy szegényes padlásszobában él Kej és Gerda, nagymamájukkal együtt. Lakásuk egyetlen dísze a csodálatos rózsabokor, amely a tél dere és fagya ellenére is kivirágzott. A szegénység és a nélkülözés sújtja a szoba lakóit, de a kis család meleg barátságban él – szeretik egymást. Egyszer megérkezik hozzájuk egy fekete öltözetű ember, aki rózsákat akar vásárolni tőlük. Azonban sem az idős asszony, sem a gyermekek nem egyeznek bele a rózsák eladásába, még nagyobb összegért sem. Az idegen megharagszik és felidézi Hókirálynőt. A királynőnek megtetszik a kisfiú, Kej és magához hívja, hatalmat és gazdagságot ígér neki. Kej nem akar a királynővel tartani, erre az megfagyasztja szívét. A vidám és jó fiúból gonosz és durva gyerek lesz. A fiú váratlanul eltűnik. Nővére, Gerda keresésére indul a házból Útközben, egy idegen országban eljut a királyhoz. Gerda megismerkedik a herceggel és a hercegnővel, akiknek elmeséli történetét. Megsajnálják és egy arany kocsit adnak neki, melegen felöltöztetik, nehogy megfagyjon Hókirálynő birodalmában. A jó mesemondó segítsége és támogatása ellenére, a fekete öltözetű ember rosszindulata folytán a rablók közé kerül. Itt megsajnálja és védelmébe veszi őt az egyik rabló kislánya, aki hamarosan megszereti a kedves Gerdát. Neki adja szeretett játékát – egy élő rénszarvast, amely elviszi a leányt Hókirálynő birodalmába. Gerda rátalál testvérére Kejre, aki azonban hideg és közömbös. Az emlékektől, a beszélgetéstől és Gerda forró könnyeitől felmelegszik Kej jégszíve. Gerda és Kej hazatérnek. Otthon türelmetlenül várja őket az anyóka, barátaik, akik örömmel és melegen fogadják az elveszettnek hitt gyermekeket.
Az előadás:
...Az előképzősök előadásában láthattuk Svarc: Hókirálynő című mesejátékát. Sok-sok munka lehet egy vizsgaelőadásban, nagy-nagy türelem és segítőkészség kell a létrehozásához. Jó volt látni, hogy a társulat profi tagjai közül sokan ott szorongtak a nézőtéren, drukkoltak, együtt lelkesedtek a közönséggel... ...Az előképzősök között – már most is érzékelhetően – jó néhány tehetséges fiatalt láttunk, akik természetesen mozognak a színpadon, tudnak bánni a hangjukkal, képesek a mozdulataikat a cél érdekében felhasználni. Természetesen nem mindenkire esik a főfény, így ebből az ismertetőből is kimaradnak néhányan. De senki sincs, aki bántóan gyenge lett volna. Tetszett Mészáros Árpád a mesemondó szerepében, szellemes és kedves volt. A feladata egyáltalán nem volt könnyű, hiszen folyamatosan kapcsolatot kellett tartania a közönséggel is. Bűbájos, belülről sugárzó volt Kövér Judit, „átütött” a bőrén a szeretet... ...Megvolt a szükséges méltóság és hűvösség Erdős Borcsában (Hókirálynő), a ravasz alázatosság Pipó Lászlóban (jégtanácsnok), a mesébe kívánkozó bugyutaság, Felhőfi Kiss Lászlóban (IX. Kelemen). S a többiek: Tucker András, Kontha Nelli, Szirbik Bernadett, Járó Zsuzsa, Dóra András, Gyuris Tibor, Siktár Zoltán mindnyájan nagy lelkesedéssel és szeretettel formálták meg azt a szerepet, amellyel Verebes István, az előadás rendezője megbízta őket. Máthé Eta jóságos nagyanyót alakított, de úgy tűnt, hogy nemcsak az unokáit veszi körül nagy szeretettel, hanem a Hókirálynő minden szereplőjét is. Felhőfi Kiss László játéka szellemes volt, míg Gedai Mária a rablómama szerepét egy kicsit túljátszotta... ...A vizsga után szokás jegyet adni. Remélem, hogy Verebes István, miután figyelmezteti tanítványait egy-két sutaságra, azt mondja: mindenki jeles osztályzatot érdemel. A képzeletbeli bizonyítványba pedig bekerül: felsőbb osztályba léphet. Kelet-Magyarország, 1995. II. 23. – Nagy István Attila |
|