Darabok : Légy jó mindhalálig (Nyíregyháza) |
Légy jó mindhalálig (Nyíregyháza)
2006.01.02. 18:04
Misi olyan gyerek, aki nem szereti, ha vele foglalkoznak, kivált mikor valami kellemetlenség áll a háta mögött: hagyják békén; jó ilyenkor haza és nagy gondokra gondolni, jó elfelejteni a nagy mellett a kis bajt...
MÓRICZ ZSIGMOND, KOCSÁK TIBOR, MIKLÓS TIBOR LÉGY JÓ MINDHALÁLIG musical két részben
2003. szeptember 20.
NYILAS MISI |
|
|
|
, MARÁZ TAMÁS |
, HUSZTI MÁRK |
|
Továbbá gyerekek, járókelők
|
Díszlet-jelmez: NEMES TAKÁCH KATA E.H. |
Zenei vezető: KAZÁR PÁL |
Zenei összeállító: RÁCZ MÁRTON |
Dramaturg: TÖRÖK TAMARA |
Koreográfus: GYÖNGYÖSI TAMÁS |
Segédrendező: APJOK RODICA |
Rendező: HORVÁTH PATRÍCIA E.H. |
A darab:
„A kollégiumi nevelésről, a századforduló Debrecenének tanárairól, diákjairól és csendesen züllő urairól nemigen beszél művészibben máig sem írás, és valóban ez a legjobb gyermekregény… De mégsem gyermekregény a Légy jó mindhalálig. A történet Nyilas Misiről, a debreceni kollégium kis gimnazistájáról szól, de Nyilas Misi csalódása a felnőttek világában a felnőtt Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság, övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is… Nyilas Misi végül kínoktól fuldokolva búcsúzik Debrecentől, hogy többet vissza ne forduljon, s az emberiség tanítója akar lenni… A Légy jó mindhalálig a lélek felegyenesedésének a regénye.” (Czine Mihály)
Az előadás:
Nyilas Misi ma is a szeretetre tanít
Maráz Tamás tudott bánni az arcával, tudott megrendülni, őszintén figyelt a partnereire.
Szűnni nem akaró vastaps köszöntötte a Móricz Zsigmond Színház szombat esti bemutatóján a Légy jó mindhalálig gyermekszereplőit és profi társaikat.
Köszönhető volt ez annak, hogy a nézőtéren az érintettek szülei, testvérei és barátai is helyet foglaltak, de elsősorban annak, hogy sikerült az előadásnak emelkedett pillanatokat teremteni. Valamiképpen Móricz Zsigmond szándéka is volt ez, aki a regény megszületésekor a maga emberi fájdalmát, csalódottságát egy gyermeki lélek drámai illúzióvesztésében fogalmazta meg. Mi sem természetesebb, hogy a regény nem kerülte el a sorsát, s a Kocsák Tibor – Miklós Tibor szerzőpáros musicalt írt belőle. A feladat meglehetősen nehéz lehetett, mert Móricz regénye elsősorban a főhős lelki rezdülésére helyezi a hangsúlyt, míg a musical – a műfaj sajátosságaiból következően – a látványosabb, olykor a teátrálisabb gesztusokat igényli, a cselekmény fordulatosságaival együtt. Horváth Patrícia rendezésének egyik erénye a színpadkép elgondolása. Az előadásban ajtók nyíltak és csukódtak, amelyeken az élet drámai és vidámabb pillanataiban ki-bejártak a szereplők. Az ajtó a megérkezés és az eltávozás térbeli kerete is. A gyermekszereplőkről nem illik igazán rosszakat írni. A próbákon – a hírek szerint – nem volt könnyű velük a munka, mert meglehetősen fegyelmezetlenek (elevenek?) voltak. Ebből az előadásban szinte semmi sem látszott. A csoportos jelenetekben gyakori volt a csápolás és a legyintgetés, de az egyéni megszólalásokkor hitelesek voltak. Különösen érvényes ez Maráz Tamásra, aki a bemutatón Nyilas Misit alakította. A harmadik osztályos kisdiák engedte, hogy a színpadon megtörténjenek vele a dolgok. Az énekhangja még bizonyosan sokat fejlődik az előadások során, de a színészi játéka igazán figyelemre méltó. Tudott bánni az arcával, tudott megrendülni, őszintén figyelt a partnereire, s jól közvetítette Misi megrendült állapotát. A gyerekek közül jó volt még Habzsuda Tíria is, aki Doroghy Sanyikát formálta megjátékosan és a kellő rosszindulatot is eljátszotta. A felnőttek közül első sorban Kocsis Antal igazgatója tetszett, aki megmutatta annak szigorúsága mögött rendkívül erős gyerekszeretetét. Figyelemre méltó volt Gyuris Tibor (Valkay tanár úr) alakítása, aki néhány pillanata alatt a hangjával és a testtartásával megmutatta, hogy nem veszett még ki a világból a tisztesség. (Bár ő is inkább elmenekül a kollégiumból.) Jók voltak a rosszindulatú tanárok, akik a fegyelmi bizottságot is képviselték (Tóth Zoltán László, Fábián Gábor, Petneházy Attila). Török János és Bella szerelmi kettősét Kuthy Patrícia és Mészáros Árpád Zsolt játszották el hitelesen, azok között a keretek között, amelyet számukra a szerzők kijelöltek. Egységes előadást láttunk, helyenként erős didaktikus hanggal. Csak reménykedni lehet, hogy az ifjú nézőkben felébreszti az előadás a kíváncsiságot, s a kezükbe veszik Móricz Zsigmond halhatatlan, klasszikussá vált regényét is.
Kelet-Magyarország - Nagy István Attila |
|