Darabok : Csókos asszony (Nyíregyháza) |
Csókos asszony (Nyíregyháza)
2006.01.02. 17:06
Képzeljenek el egy kis gangos házat, valahol Budapesten, valahol a külső Józsefvárosban, valamikor a századfordulón.
Május van, az orgonaillat betölti a levegőt és valami lágy, édes muzsika száll a háztetők fölött...
ZERKOVITZ BÉLA, SZILÁGYI LÁSZLÓ, HARMATH IMRE CSÓKOS ASSZONY operett három felvonásban
CSIPCSALA, PÉK |
|
|
|
|
, KAMENICZKY LÁSZLÓ |
| Továbbá …és még sokan mások…
|
Díszlet: NEMES TAKÁCH KATA E.H. |
Jelmez: ŐRY KATALIN E.H. |
Zenei vezető: KAZÁR PÁL |
Dramaturg: VÁRADY ZSUZSA E.H. |
Koreográfus: GAJDOS JÓZSEF |
Koreográfus asszisztens: BODNÁR EDINA |
Segédrendező: APJOK RODICA |
Rendező: HORVÁTH PATRÍCIA |
A darab:
Az egész Józsefváros arról beszél, hogy micsoda híres színinövendék lett a Nagytemplom utca talált gyerekéből, Pünkösdi Katóból. Őt éljenzi az egész utca, élén a kerület bohém fiataljaival, a kedvesen szerencsétlen költővel, Ibolya Edével és a vagány orfeumi chansonettel, Rica Macával. Katóka nevelőapja, a hentes Kubanek nagy vacsorát rendez és meglepetést készít lányának; az ünnepség tetőpontján jelenti be, hogy Katóka és szerelme, a zongorista Dorozsmai Pista jegyesek. Csakhogy Dorozsmai előző éjjel, a nagy mulatozás hevében zálogba csapta a jegygyűrűket, s hogy elkerülje a balhét, megszökik az érte rajongó Rica Macával. Természetesen kitör a botrány. Ráadásul feltűnik Báró Tarpataky, az ifjú tehetségek mecénása, hogy felajánlja pártfogását Katókának. A lánynak döntenie kell: az arisztokrácia csillogó és sikerrel kecsegtető világát választja, vagy a szegényes Józsefvárost, ahonnan még a vőlegénye is eltűnt…
Az előadás:
"...A Műegyetem dísztermében méltóságteljes professzorok között ott ül a rektor, kinek tiszteletére a hallgatók minden évben ünnepélyt rendeznek... A patinás unalom már-már erőt vesz a hallgatóságon, mikor a dobogóra pattan egy sovány, fekete hajú építészjelölt, zsebre dugott kézzel odabiccent a zongorakísérőjének és kissé hamisan énekelni kezd: Az életem a matematikáé, az analízist szörnyen szeretem, rajongok, ah, a geometriáé', Integrál Böske a nevem." A siker óriási, a magiszterek azonban erélyesen megróják az Alma Mater dalszerzőjét... Mégis ez lett az első népszerű slágerem, majd egymás után születtek könnyed kupléim... Elvégeztem az egyetemet is, bár a rajztáblám alatt mindig ott bújt a kottapapír, amire a szövegeket írtam..." Zerkovitz operett-karrierjét 1913-ban alapozta meg, a Népoperában színre került Aranyeső c. operettel, dalai egymás után jelentek meg, (Hulló falevél, Sorrentói dal, Sokszor úgy szeretnék sírni) rövid idő alatt az egyik legnépszerűbb szerző lett. 1918-tól a Royal Orfeum igazgatója, nevét addigra már Bécsben is ismerték. Irigyei "füttyös zeneszerzőnek" nevezték, mert állítólag még zongorázni sem tudott, csak lefütyülte szerzeményeit, és azt valakivel lekottáztatta. Természetesen ez így túlzás, de az igaz, hogy gyermekkori kézhibája miatt, egy ujjal játszotta le dallamait - viszont minden dalához maga szerezte a szöveget - ötven éven át ő volt a slágerkirály Magyarországon. A Csókos asszonyt 1926-ban mutatták be, és azóta sem került le az operett-színpadról. "A történet abban az időben játszódik, amelyet "békebeli Pest" néven szoktak emlegetni. Amikor még a New York karzatán Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Bródy Sándor vitatkoztak hajnalig és a nagykörúton Nyárai Tóni cilinderes alakja után fordultak meg a hölgyek. Mikor Május 1-re virradó éjszaka egész Pest a városligetben mulatott és a Vampeticsnél Bacho dirigálta katonabandát..."
Abban az időben játszódik ez az operett, amelyet "békebeli Pest" néven szoktak emlegetni. Amikor még a New York kávéház karzatán Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Bródy Sándor vitatkoztak hajnalig, mikor május l-re virradó éjszaka egész Pest a Városligetben mulatott.
Ebben a nem is olyan régi, mégis özönvíz előtti boldog világban kél életre a mese, Pünkösdi Kató színitanodai növendékről, aki egy éjszakára felveszi a "csókos asszony" jelmezét, hogy a Nagytemplom utcai szegényes ház udvar kedvencéből egyszerre a Bajza utcai mágnás palota úrnőjévé lépjen elő. Itt élednek fel az akkori irodalmi Budapest jellegzetes figurái Dorozsmau Pista, a léha, bohém zeneszerző, Ibolya Ede az örökké éhes kuplé-író, Rica-Maca az orfeum első számú üdvöskéje, Kubanek a Józsefvárosi műpártoló háziúr… A Csókos asszony muzsikáját Zerkovitz Béla komponálta. Más nem is komponálhatta volna. Ez a korszak az ő karrierjének elindulása volt, ez a boldog, jókedvű, szentimentális Pest volt mérhetetlen népszerű dalainak forrása.
1926. a szerző, Szilágyi László visszaemlékezéséből.
|
|