|
Rokonok (Nyíregyháza)
2006.01.03. 11:25
Az első világháború után, a megírás közvetlen korát bemutató mű. A nemrég még paraszti sorból meggazdagodott és polgárosodott, az úri tempókat elleső városi polgárság áll a középpontjában...
1992. október 10. MÓRICZ ZSIGMONDROKONOKszínmű 2 felvonásban
| PÉTERFY |
|
CSUDAI CSABA ZSOLT |
|
|
|
| FŐMÉRNÖK |
|
BAJOMI NAGY GYÖRGY |
|
|
|
| HOLLAKY FERI |
|
FEKETE ISTVÁN |
|
|
|
| SÁFÁR ÉLIÁS |
|
IFJ. SZIGETI ANDRÁS |
|
|
| |
|
|
| Díszlet-jelmez: GYARMATHY ÁGNES |
| Zenei vezető: KOLLONAY ZOLTÁN |
| Dramaturg: BÁN ZOLTÁN ANDRÁS |
| Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA |
| Rendező: SCHLANGER ANDRÁS |
A darab:
A színmű Móricz hasonló című regényéből készült, melyet 1930-ban írt. Az első világháború után, a megírás közvetlen korát bemutató mű. A nemrég még paraszti sorból meggazdagodott és polgárosodott, az úri tempókat elleső városi polgárság áll a középpontjában. Beszél a közállapotok helytelenségéről, hogy nem odavaló, nem vezetésre termett emberek állnak az élen, az iskola is csak megalkuvó, haszonélvező polgárokat nevel, nem pedig eszmékért harcolni tudó, fiatal lelkű igaz embereket. Aki pedig valami szebbet, jobbat, eredményesebbet és értelmesebbet szeretne, azt lehúzza a magyar valóság hínárja. Arról vall, hogy a hatalmat kezében tartó uralkodó osztály kétségtelenül a saját vesztébe rohan.
Az előadás:
 ...A rendező, Schlanger András nem használja ki a díszlet kínálta lehetőségeket. Szereplőit nem lépteti az egyik szituációból a másikba, az egyik színhelyről az újabba, hanem sötéttel jelzett váltásaival megtöri a játék ívét, a nézőt pedig nem engedi belehelyezkedni Zsarátnok mindennapjaiba. Ezzel az „ügyetlenséggel” színészeit is nehéz helyzetbe hozza, hiszen mindig újra kell kezdeniük az építkezést. Leginkább a város hivatalnokai sínylik meg ezt. Egybemosódnak, egyarcúak a Zsarátnokot vezető rokonok. A takarék igazgatójáról, Kardicsról legfeljebb annyi derül ki, hogy milyen magától értetődő természetességgel láncolja magához a „rászorulókat”. Hetey László polgármestere sem erőszakkal vezet, hanem foteljébe süllyedve kivárja, míg ellenfele vezetni hagyja magát. S egy ilyen „demokratikusan” működő városnak az ellenzéke is csak hivatalból működik, ami Szigeti András erős karakterre formált, nagyhangú, de éppúgy lekenyerezhető Martiny alakításából egyértelműen ki is derül.
Schlanger Andrást e rokonvilágban láthatóan a legjobban az érdekli, hogy miért kell Kopjáss Istvánnak a sok niemand között elvesznie. Gados Béla apró részleteiben is kidolgozott, a figura gyengeségeit megmutató főügyésze meg is adja rá a feleletet. A „hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon” szólama mögött egy koncepció nélküli, a pillanatoknak élő és átgondolatlan döntéseket hozó vezető bújik meg. Reformerként tünteti fel magát, s közben ugyanolyan anyagi biztonságot teremt magának, mint a város többi elöljárója. Üldözi a panamázókat, s közben kétes ügyletekbe keveredik. Mert ahogy a takarék igazgatójának vagy a polgármesternek, úgy szénszállítást ígérő rokonának – Simor Ottó derűt, magabiztosságot és falusi kópéságot árasztó Berci bácsijának – sem tud nemet mondani. S ez a közéleti gyengeség a magánéletét is tönkreteszi. Egy harmonikus, szinte idillnek mondható házastársi kapcsolat megy veszendőbe. Zubor Ágnes rebbenően érzékeny Linája minden asszonyi szeretetével óvja az urát, de hazugságaival nem tud mit kezdeni. Az eddig látottaknál sokkal erősebben megrajzolt magánéleti zsákutca éppen úgy része Kopjáss öngyilkosságának, mint a közéleti kudarc. A főügyész félreállt. És Zsarátnokon minden maradt a régiben.
Critikai Lapok, 1992. XII. – Csizner Ildikó
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
