Darabok : Made in Hungaria (Nyíregyháza) |
Made in Hungaria (Nyíregyháza)
2006.01.02. 21:12
Történet Fenyő Miklósról, a magyar rock and roll egyik élő legendájáról. Gondolom nem ismeretlen...
2002. december 21. FENYŐ MIKLÓS, TASNÁDI ISTVÁNMADE IN HUNGÁRIAzenés játék két részben
Továbbá jampecok meg a nőik, ja meg ifjúgárdisták, azaz: Apjok Rodica, Illyés Ákos, Kameniczky László, Laczi Tímea, Bokor Gabriella, Nagy Norbert és az Y2K TÁNCSZÍNHÁZ
|
Díszlet: MIRA JÁNOS |
Jelmez: CSÍK GYÖRGY |
Zenei vezető: KAZÁR PÁL |
Koreográfus: GAJDOS JÓZSEF |
Koreográfus asszisztens: ANDÓ LINDA |
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA |
Rendező: TASNÁDI CSABA |
A darab:
Történet Fenyő Miklósról, a magyar rock and roll egyik élő legendájáról. Hatvanas évek, Budapest. Egy srác szinte a XIII. kerületi Szent István parkban nevelkedik, minden idejét ott tölti a barátaival. Ám egy szép napon szülei kiviszik Amerikába. Az ottani, egészen másféle kultúra teljességgel elvarázsolja a fiút. Amikor visszajön, valami nagyon nagyot akar véghez vinni. Mesél barátainak a kinti élményeiről, meg akarja nekik mutatni, milyen szédületes világot ismert meg odakint. Egy megszállott lemezgyűjtő ösztönzésére zenekart alapít a barátaiból; gyakorol, világmegváltó tervei vannak. És akkor egyszercsak bekövetkezik a várva-várt, nagy áttörés. S mi mást is játszana ez a zenekar, mint fergeteges rock and rollt…
Az előadás:
Életem első 22 évét Angyalföldön húztam le, Pesten, a XIII. kerületben, ahol ez a darab játszódik. Gyerekkoromban, amikor átmentünk focizni a Szent István parkba, a helyiek büszkén mutatták, melyik házban lakik a Fenyő. Kamaszkoromban minden bulin őt hallgattuk előbb vagy utóbb (minél nagyobbak lettünk, annál utóbb, az egyetem alatt például már eléggé ciki volt, de hát még mindig erre lehetett a legjobban „csörögni”). Egy jó bulin előbb lementek a kurrens slágerek, de éjfél körül mindig előkerült a Rock and roll party. 1995-ben én is ott álltam abban a százezres tömegben a Népstadionban, és – már akkor is - élveztem, hogy emlékezhetek. A tré hangosítás miatt ugyan nem nagyon lehetett érteni a szövegeket, de ez láthatóan senkit sem zavart, hisz a legtöbb számot mindenki kívülről fújta. Ez az, amit a legjobban irigylek Fenyőtől: hogy egy csomó dalszövege - máig használatos szófordulatokat képezve - felszívódott a köznyelvbe, ami azért nem kevés, illetve a legtöbb. (A Hungária dalszövegeire általában nem szokás szót vesztegetni, pedig kétségtelenül műfajt teremtett ez a műnyelv, a parki jampi szleng, ez a minden mással összetéveszthetetlen, ironikus-játékos affektálás, amiben soha nem lehet tudni, hogy mi komoly és mi nem.) A József Attila Színház tavaly felkért, hogy írjak egy librettót a Hungária megalakulásának időszakáról, és én nem sokat vacilláltam. Még soha nem csináltam librettót (jelen esetben: történetet a dalok köré), ráadásul egy olyan korról kellett írnom, amelyben még nem éltem, olyan embereknek (is), akik akkor már éltek. Tulajdonképpen reménytelen vállalkozás volt, pofátlan nonszensz. Ezért érdekelt.
Tasnádi István
Véget nem érő rock a színpadon A Móricz Zsigmond Színház új bemutatója egyértelmű és tartós sikerre számíthat
A Hungária együttes nagy sikerű számaira nemzedékek ropták a táncot. Ebben a zenében a hatvanas évek szabadságvágya, egyfajta sajátos nemzedéki életérzése is megbújt. Fenyő Miklós lendületes rock and roll számai köré kellett librettót írni. Ezt a feladatot vállalta magára Tasnádi István, akit a József Attila Színház igazgatója, Léner Péter kért fel erre a feladatra. Tasnádi nem klasszikus librettót írt tehát, bár benne van annak a kilenc évnek a története, amikor a Fenyő család hazatért. Beilleszkedtek az elhagyott barátok közé, zenekart alapítottak, megküzdöttek azzal, akikkel kellett, megnyerték a Ki Mit Tud?-ot a Csavard fel a szőnyeget című számmal. Ezzel indult egy nagy ívű zenei karrier, amely mindmáig tartós nyomot hagyott az idősebbek és a fiatalok magatartásán, kultúráján, gondolkodásán. A szövegkönyv persze nem csak egy zenekar karriertörténete, hanem egy kicsit a velük élő történelem néhány epizódjának a megmutatása is. Ebben talán a műfaj természetének megfelelően elnagyolt, felszínes, de ettől még élvezhető a történet. A nyíregyházi színház prózai tagozatú társulata színvonalasan oldotta meg vállalt feladatát. S ezt minden fanyalgás nélkül mondhatjuk, hiszen a játékban együtt volt az ének és a tánc, a hangulatteremtő erő. S ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen a dalok születése óta felnőtt egy új nemzedék, amelyeknek nincsenek nosztalgiái. Ettől függetlenül – s ezt mutatja a nyíregyházi előadás is – a jó teljesítmény mindig sikeres. Ebben nagy részt vállaltak a színházba erre a játékra visszatért Megyeri Zoltán, Csikos Sándor is. Mészáros Árpád Zsoltot (a második szereposztásban Pankotay Péter játssza ezt a figurát) megtalálta a szerep, dinamikusan, lendületesen, jókedvűen énekel, mozog. Jerry Lee Lewis figuráját Megyeri Zoltán formálta meg (a második szereposztásban Avass Attila). Megyeri fürödhetett a sikerben, a népszerűségben s ezt meg is tette. Játéka friss és eleven volt. A színház fiatal csapata is mindent megtett azért, hogy Tasnádi Csaba rendezői irányítása mellett sodró lendületű előadás szülessen. Chován Gábor, Fábián Gábor, Tóth Zoltán László, Kasvinszki Attila, Szabó Zoltán, Kuthy Patrícia, Széles Zita hitelesen tudták felidézni a hatvanas évek hangulatát. Ugyanez mondható el Sándor Júliáról, Gerle Andreáról, Kövér Juditról, Farkas Lászlóról, Jenei Juditról, Zubor Ágnesről, Horváth László Attiláról, Tóth Károlyról, Sás Péterről, Koblicska Kálmánról is. Tasnádi Csaba rendező törekvése az lehetett, hogy egyszerre teremtsen lehetőséget a nosztalgiázásra és arra, hogy a mai fiatalok is megszeressék ezt a zenét. Ezt a célt szolgálhatta az Y2K Táncszínház bevonása is, akik úgy ropták a rock and rollt, mint szüleik a hatvanas években. Nagy István Attila – Kelet-Magyarország
|
|