Darabok : Senki sem tökéletes, avagy mindenki hűvösen szereti (Nyíregyháza) |
Senki sem tökéletes, avagy mindenki hűvösen szereti (Nyíregyháza)
2006.01.03. 11:03
Jól tudjuk, hogy mások voltak az autók, a szállodák, a hajók, hogy soha nem éltek ilyen könnyen megfejthető emberek, még azok a pálmafák sem így álltak ott az óceán partján - de mégis!
1996. május 4. STONE, STYNE, MERILLSENKI SEM TÖKÉLETES, AVAGY NINCS, AKI HŰVÖSEN SZERETIzenés játék
DZSERI |
|
BEDE FAZEKAS SZABOLCS |
|
|
|
A FELÜGYELŐ |
|
CZIKÉLI LÁSZLÓ |
|
|
|
KRISZTI |
|
ERDŐS BORCSA E. K. |
|
|
|
1. GENGSZTER |
|
TŰZKŐ SÁNDOR |
|
|
|
2. GENGSZTER |
|
SIKTÁR ZOLTÁN |
|
|
|
3. GENGSZTER |
|
PÁSZTOR ZOLTÁN |
|
|
|
TÁNCOSNŐK |
|
BUDA MÓNIKA |
, VIRÁG KRISZTA E.K. |
, VARGA NÓRA |
, HORVÁTH RÉKA |
| Továbbá Zenészek: Roskó Béla, Majoros János, Száraz Tamás, Kazár Pál
|
Díszlet-jelmez: GYARMATHY ÁGNES |
Zenei vezető: KAZÁR PÁL |
Koreográfus: NAGY GYÖRGY |
Segédrendező: KÓKAI MÁRIA |
Rendező: VEREBES ISTVÁN |
A darab:
Vannak filmek, amelyek korszakot jelentenek, vannak, amelyekre fel lehet nézni. Van olyan, amelyből erőt merít az ember. És vannak olyanok, amelyeket csak imádni kell. A "Van aki forrón szereti" ebbe a kategóriába tartozik. Soha ennél naívabb mesét nem találtak ki. Csöpög a whisky, fehér kamásnit hordanak a gengszterek, részegítően játszik a női zenekar, hátrafelé suhan a fehér motorcsónak. Ez lenne a 20-as évek Amerikája? Ugyan! Jól tudjuk, hogy mások voltak az autók, a szállodák, a hajók, hogy soha nem éltek ilyen könnyen megfejthető emberek, még azok a pálmafák sem így álltak ott az óceán partján - de mégis! Olyan észtveszejtő báj van ebben a tündérmesében, olyan egyszerűség és szeretet, hogy tökéletesen mellékes lesz a Valósághoz való viszonya. Ezt a részegítű kalandorságot, ezt a pofátlan élnivágyást szeretem a "Van aki forrón szereti" -ben, ennek a mámorító boldogságnak kellene átjönnie 1996-ban is a nyíregyházi színház színpadán. Mert olyankor, ha nehezebb az élet, ha sötétebb az ég, jó megmártózni ennek az örökzöld vígjátéknak kiapadhatatlan sugárzásában.
Gárdos Péter
Az előadás:
A díszlet- és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes nem tudta megteremteni a kétdimenziós világ képiségét. A farostlemezekből kivágott díszletelemek és kellékek alkalmazása nem lép túl a jelzésszinten: szellemesség helyett szegényességet sugall. Az első felvonás nem szól többről, mint hogy milyen gyorsan tudja a társulat átdíszletezni a színt és közben lepörgetni a sztorit. A rohanó játék érezhetően abból indul ki, hogy a filmet úgyis mindenki ismeri. S mivel Verebes tudja, hogy a női ruhába öltöztetett férfiak látványa önmagában is elég ahhoz, hogy a közönség dőljön a nevetéstől, sem ő, sem a két főszereplő, Megyeri Zoltán (Dzso) és Bede-Fazekas Szabolcs (Dzseri) nem fárasztja magát azzal, hogy a darab e meghatározó humorforrását ki is dolgozza. Végül is „igazuk van”: a nézők már azon is remekül szórakoznak, hogy az egyik jelenetben a nyílt színen öltöztetik női jelmezébe Bede-Fazekast, aki köszönetképpen táncol egyet az öltöztető nénivel. Színház , 1996. VIII. – Mikita Gábor
|
|