Darabok : Őrült nők ketrece (Nyíregyháza) |
Őrült nők ketrece (Nyíregyháza)
2006.01.03. 11:43
A Broadwayn ez volt az első musical, ami a „hormonok huncut játékának” ezt a kényes területét választotta témájául...
2003. december 13. HARVEY FIERSTEIN, JERRY HERMANŐRÜLT NŐK KETRECEmusical két részben Jean Poiret „Az őrült nők ketrece” című színdarabja alapján Fordította: Kállai István Dalszöveg: G. Dénes György
HARMONIKÁS |
|
|
|
|
, KAMENICZKY LÁSZLÓ | | Továbbá Továbbá madárkák a ketrecből…elég sokan és változatosan… …akik a Művészeti Szakközépiskola végzős táncosai és az Y2K tagjai.
|
Díszlet: CSIKÓS ATTILA |
Jelmez: KEMENES FANNI HÚROS ANNAMÁRIA |
Zenei vezető: KAZÁR PÁL |
Dramaturg: KOVÁCS KRISTÓF |
Koreográfus: GAJDOS JÓZSEF FERENCZ KRISZTINA |
Zenei asszisztens: PÁSZTOR ATANÁZ |
Szcenikus: PASECZKI ZSOLT |
Segédrendező: TUCKER ANDRÁS |
Rendező: TASNÁDI CSABA |
A darab:
Az 1983-as év szenzációja a Broadwayn a La Cage Aux Folles (Őrült nők ketrece) volt, amit 1983. augusztus 21-én mutattak be a Palace Színházban. Alapjául minden idők egyik legélvezetesebb, legmulatságosabb és legcsípősebb francia komédiája és filmje – Jean Poiret kitűnő munkája – szolgált, amely egy középkorú „házaspárról” szólt, akik történetesen homoszexuálisak. A Broadwayn ez volt az első musical, ami a „hormonok huncut játékának” ezt a kényes területét választotta témájául. A francia szerző művét Harvey Fierstein dolgozta át zenés színpadra, és Jerry Herman írta hozzá a jobbnál jobb dalokat. A feltűnő külsejű Albin – színpadi nevén: Zaza – és a sokkal konzervatívabb Georges már húsz éve él együtt. Otthonuk békéje és egész kapcsolatuk akkor kerül veszélybe, amikor Georges fia – egy fiatalkori „ballépés” eredménye – közli apjával, hogy nősülni akar, és a lány, akit szeret, a puritán erkölcsök ádáz védelmezőjének, Eduard Dindonnak a gyermeke. Mivel a zord apósjelölt mindenáron meg akarja látogatni reménybeli vejének családját, Georges – hogy erkölcsös, derék polgárnak tűnjön – beleegyezik, hogy Albint, akiről süt a másság, a látogatás idejére elrejtsék. Albin emiatt először vérig sértődik, de aztán legyőzi büszkeségét és fájdalmát, sőt, hogy hihetőbbé tegye a csalást, konzervatív úrinőnek öltözve eljátssza Georges feleségének szerepét. Amikor aztán véletlenül lelepleződik a vendégek előtt, Albin egy kis zsarolástól sem riad vissza, hogy rákényszerítse a vaskalapos Dindont a házasság engedélyezésére.
Az előadás:
Jerry Herman New Yorkban született 1933. július 10-én. Édesanyja, aki zongoratanárnő volt, kisfiát már pöttöm gyerekként elkezdte tanítani, és Jerry igazi tehetségnek bizonyult. A középiskola elvégzése után rajzolni tanult, de első dalának sikere meggyőzte őt arról, hogy a zene az a terület, ahol tehetsége igazán kibontakozhat. Folytatta tehát gyermekkorában megkezdett zenei tanulmányait és az ötvenes évek közepén már New York-i klubokban zongorázott, és népszerű előadóknak írt dalokat. 1961-ben a Broadwayn is bemutatkozott a Milk And Honey (Tej és méz) dalainek szerzőjeként. Az Izraelben játszódó történet leginkább Herman szenvedéllyel teli zenéjének köszönhette sikerét. 1964-ben bemutatott Hello Dolly! hatalmas játszási sorozata, az egész világra kiterjedő népszerűsége Jerry Herman szerzői pályájának is csúcspontja lett.Ilyen kivételesen nagy siker után mindig nagyon nehéz a továbblépés: Hermannek ez is megadatott. Két évvel a Hello Dolly! bemutatója után már egy újabb bombasiker, a Mame szerzőjeként ünnepelte őt a Broadway. A Mame másfélezer előadása után – miközben a Hello Dolly! filmváltozata is elkészült 1969-ben – Herman már egy új darabon dolgozott. A némafilm mesterének, Mack Sennettnek és sztárjának, Mabel Normandnek történetét felidéző Mack And Mabel 1974-es bemutatója – noha több Tony-díj jelölést kapott – Herman félelmét igazolta: összesen 65 előadást ért meg. A fájdalmas kudarc után 1983-ig kellett a musical rajongóinak várniuk az újabb Jerry Herman műre. Ez volt a La Cage Aux Folles (Őrült nők ketrece). Itt végre megint minden együtt volt: a kitűnő darab, a csodálatos színészi alakítások, a pazar kiállítás és mindenekfelett Herman életteli, gazdagon áradó dalai. (részlet Miklós Tibor Musical című könyvéből)
|
|