|
Svejk (Nyíregyháza)
2006.01.03. 10:53
Nekem a Svejkről elsősorban egy nevezetes kocsma ugrik be, ami Csehországban van. Talán a kettő összefügg??
1997. május 17. JAROSLAV HASEK, VEREBES ISTVÁNSVEJKSzínpadra alkalmazta: Verebes István
| CSENDŐRPARANCSNOK |
|
KERESZTES SÁNDOR |
|
|
|
| MÁSODIK SZÖKEVÉNY |
|
TUCKER ANDRÁS |
|
|
|
|
|
|
| Díszlet: MIRA JÁNOS |
| Jelmez: HÚROS ANNAMÁRIA |
| Zenei vezető: KAZÁR PÁL |
| Koreográfus: NAGY GYÖRGY |
| Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA |
| Rendező: TASNÁDI CSABA |
A darab:
Első megjelenése óta a Svejk sok-sok kiadásban járta végig az egész világot. Sikerét többek között az is magyarázza, hogy az imperialista háborúk elleni gyűlölet ma is ott él minden nyelvű és fajtájú dolgozó emberben. A Svejk politikai célzatát megértették a kapitalista országok olvasói, hiszen ezekben az államokban továbbra is fennmaradtak a kapitalisztikus érdekeket szolgáló hadseregek. És a Svejk-féle alakok, akik szembekerülnek a hadvezetőséggel s leleplezik nevetséges voltát, csakis a kapitalista rendszeren belül képzelhetők el. De megbecsülik Hasek könyvét a szocialista és demokratikus táborban is, ahol ugyan a svejki ellenállásnak nincs semmilyen társadalmi és pszichológiai alapja, de ahol az olvasók jól tudják, hogy a Svejk által nevetségessé tett imperializmus, háborús uszítás még egyáltalán nem tűnt el az emberiség életéből, hanem olyan veszélyt jelent, amely ellen védekezni kell. Ezért szereti és olvassa örömmel a Svejk-et a szovjet ember, azért adják ki a derék katona kalandjait mindenütt, ahol az emberek a békéért, a szocialista építésért lelkesednek.
Kovács András előszava az 1956-os Svejk-kiadáshoz"
Az előadás:
 Az idei évad utolsó színházi bemutatója lendületes előadás volt. A tempót első sorban a két főszereplő (Gazsó György - Svejk, Szalma Tamás - Lukas) diktálták, de a népes szereplőgárda minden tagja átvette ezt a ritmust. Olykor még fokozták is (Keresztes Sándor, Mészáros Árpád és Gazsó György jelenete), ami egy kicsit a harsányabb megoldás felé terelte a játékot. Ugyanez mondható el Avass Attila alakításáról, aki a hadbírót nem szatírikus eszközökkel, sokkal inkább látványosan komikus eszközökkel formálta meg. Nagyon jó volt jelenetében Kerekes László, Hetey László, Megyeri Zoltán. Ugyanez mondható el Horváth László Attiláról is, az ő jelenete azonban egy kicsit elnyúlott volt (legalábbis a súlyához, a darabban elfoglalt helyzetéhez képest).
A legfontosabb kérdés az, lehet-e szeretni Gazsó György Svejkjét? Feltétlenül. Főképpen azért, mert olykor kiderül: a góbéhumor nem mindig felvett magatartás, hanem természetes emberi tulajdonság, másfelől pedig, ha az ember egy kicsit félnótásnak tetteti magát, nagyobb az esélye arra, hogy megússza. S mi lehet fontosabb, mint hogy még egyszer eljusson az U'Flekuba, Prága leghíresebb kocsmájába, ahol olyan sört mérnek, amelyről álmodozni se lehet eleget? A hős szerepe pedig maradjon meg a tiszt uraknak, bár nem nagyon szolgálnak rá, de hát a világ így van berendezve, s ezen Svejk se igen képes változtatni. Ezért nem is akar.
Mira János színpadképe lehetővé tette, hogy a fentebb jelzett lendületes ritmus valóság legyen, Húros Annamária jelmezei pedig az első világháború hátországának és frontvonalainak régóta halott alakjait idézték fel kiválóan.
A Svejkről se nehéz megjósolni, hogy sikerszéria előtt áll, mert mindnyájan ki vagyunk éhezve a nevetésre, s arra a szelíd, máskor pedig vaskosabb humorra is, amelyet a magyar irodalomban Tamási Áron Ábelje képvisel.
Kelet-Magyarország - Nagy István Attila
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
